Intézménymutató:
Kornyezetvedelmi Miniszterium/Kornyzetvedelmi es Vizgazdalkodasi/Fenntarthato Fejlõdesi Miniszterium/ (Romania)
1997. január 6.
A román kormány 1997. jan. 6-i ülésén kinevezte az RMDSZ két államtitkárát: Molnár Géza Györgyöt és Kiss János Botondot. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári tisztét dr. Molnár Géza György 54 éves kolozsvári járványtani kutatóorvos nyerte el, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium új államtitkára Kiss János Botond 56 éves biológus, a Duna-delta évtizedek óta Tulcean élő, ismert kutatója lett. Dr. Molnár Géza járványtani főorvos a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem doktorandusa Tordán született, 54 éves, nős, több járványtani és közegészségügyi tudományos munka szerzője, illetve tudományos kutatóprogram irányítója, a Kolozsvári Orvostudományi Egyetem, előadótanára, járványtani egyetemi kurzus társszerzője (1989), az Orvostudományi Akadémia és a Román Epidemiológiai Társaság tagja. Kiss János Botond biológus 1941-ben született Magyardécsén (Beszterce-Naszód m.), 56 éves, elvált. A kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem biológia-földrajz szakán szerzett diplomát, 30 éve a Duna-deltában, Tulceában él, a Delta madárvilágának nemzetközileg is ismert és elismert kutatója, több mint 120 madártani, vadászattudományi, természet- és környezetvédelmi szakmunka szerzője; a Román Ornitológiai Társaság, a Román Vadászattudományi Társaság tagja, a Pro Delta Group alapító tagja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Társaság, a nagy-britanniai Woodcock Rechearch Group, valamint a franciaországi Club National de Becassers tagja; a Tulceai Duna-delta Múzeum muzeológusa, főmuzeológusa (1967-1972), a Duna-delta Bioszféra Rezervátum Természetkezelőségének igazgatója, illetve főinspektora (1990-1995), a Tulceai Duna-delta Kutató- és Tervezőintézet tudományos főkutatója (1972-1986, majd 1995-től). - A koalíciós egyeztető tárgyalások hétfőn, január 13-án folytatódnak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7., 939. sz./
1997. február 24.
A magyar-román környezetvédelmi együttműködésről tárgyalt febr. 25-én Budapesten Szili Katalin, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára és Kiss János Botond, a román Vízügyi, Erdőgazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. A találkozó témája a környezet- és természetvédelmi együttműködési egyezmény előkészítése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1997. május 7.
Máj. 7-én a bukaresti Magyar Kulturális Központ adott otthont a MÚRE bukaresti tagozata által szervezett rendezvénynek, amelynek keretében a romániai magyar írott és elektronikus sajtó képviselői, fővárosi és vidéki magyar lapok és folyóiratok főszerkesztői, vezető munkatársai találkoztak több minisztérium vezető tisztségviselőjével, szakértőjével, illetve médiafelelősével. A találkozót megtisztelte jelenlétével többek között Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Béres András oktatásügyi államtitkár, Niculescu Antal, a Kormány Főtitkárságának szakértője, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal sajtó- és közönségkapcsolatokért, illetve protokoll-ügyekért felelős igazgatóságának igazgatója, Csorvássi Andor, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium igazgatója, Dana Camelia Hadareanu, a Területrendezési Minisztérium sajtóreferense, Anca Stramteanu, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal megbízott szakértője. Ugyancsak részt vett a rendezvényen Márton Árpád Kovászna megyei és dr. Kakassy Sándor Maros megyei képviselő. Az RMDSZ képviseletében jelen volt K. Bodor András, a SZEH sajtóirodájának vezetője. A találkozón, amelyet Györfi György, a MÚRE bukaresti tagozatának elnöke egyben a Turisztikai Minisztérium tanácsosa és szóvivője nyitott meg, Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke rövid laudáció után átadta a MÚRE "Pro Amicitia" díját Andrei Corneának, a "22" című folyóirat főmunkatársának a román-magyar barátság és közeledés érdekében kifejtett kiváló publicisztikai munkásságáért. - A meghívottak köszöntése és bemutatkozása után a hazai magyar média, a központi és vidéki magyar nyelvű sajtó és a központi adminisztráció kormány, minisztériumok, központi állami intézmények közötti jobb kommunikáció, hatékonyabb információáramlás lehetőségeit vitatták meg, majd Béres András, Birtalan Ákos, Niculescu Antal, Csorvássi Andor válaszolt a romániai magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. Ezek között központi téma volt a tanügyi törvény módosításának jelenlegi helyzete, A Babes-Bolyai Egyetem ügye, de szó esett a külföldön élő magyar nemzetiségű román állampolgárok vízumkötelezettségéről, a gépkocsival külföldre utazókat sújtó benzinilletékről is. Birtalan Ákos egy korábbi, Sepsiszentgyörgyön tett kijelentését megerősítve elmondotta, hogy amennyiben a nyári parlamenti szünetig a tanügyi törvényt nem módosítja a törvényhozás az RMDSZ javaslatai szellemében, illetve a koalíciós kormányprogramban is szereplő tételes célkitűzés szerint, lemond miniszteri tisztségéről. Hozzátette, hogy ezt az elhatározását idejében, a parlamenti ülésszak befejezése előtt két hónappal hozta nyilvánosságra. Béres András tanügyi államtitkár hasonlattal élve úgy fogalmazott a tanügyi törvény módosítása és a Bolyai Egyetem ügyében, hogy sakkparti kezdődött. A nyitás ? az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával ? megtörtént, most a második lépést kell megtenniük a sakkozóknak. Felmerült, hogy az effajta találkozókat rendszeresíteni kellene, esetleg havi gyakorisággal. A MÚRE-találkozót övetően a romániai magyar sajtó képviselői Szőcs Ferenc nagykövet úr meghívására a bukaresti Magyar Nagykövetségen találkoztak a nagykövetség munkatársaival. Ez a találkozó mint a magyar nagykövet rámutatott immár hagyományossá válik, hiszen hasonló találkozóra már a tavaly is sor került, és ezt évente legalább egyszer szeretnék rendszeresíteni. A mostani találkozóra a román-magyar kapcsolatokban kialakult igen kedvező légkörben került sor mondotta a magyar nagykövet, és utalt a két ország vezetői között létrejött egyre gyakoribb találkozókra elnöki, miniszterelnöki, külügyminiszteri szinten, valamint számos más tárca vezetőinek szintjén, akárcsak parlamenti szinten, illetve pártküldöttségek kölcsönös találkozóira, legutóbb Petre Roman szenátusi házelnök budapesti látogatására, valamint Göncz Árpád májusban esedékes romániai látogatására, továbbá a két ország között létrejött különböző egyezményekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1021. sz./
1998. február 21.
Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./
1999. július 1.
Az RMDSZ felkérte a kormányt és a környezetvédelmi minisztériumot, hogy sürgősen dolgozzon ki egy árvíz-megelőzési stratégiát és törvénytervezeteket a természeti csapások következményeinek elhárítására, nyilatkozta Markó Béla, a szövetség elnöke. Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta, hogy május 31-ig 190.000 hektár termőföldet sújtott az árvíz. - Az utóbbi két hét viharai és áradásai 20 emberéletet követeltek, 3 személy megsebesült, az anyagi károk többszáz milliárd lejre rúgnak az ország 18 megyéjének több mint 80 árvízsújtotta településén. /Árvíz-megelőzési stratégiát követel az RMDSZ. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), júl. 1./
1999. július 14.
Legalább tizenhárom ember vesztette életét, több személy eltűnt és sokan megsebesültek júl. 12-én a Hunyad megyei Malomvíz nevű településen történt földcsuszamlás következtében: hegyoldal ráomlott a vízierőműnél dolgozó munkások lakótelepére. A Nagypatak kiáradt, a telepre vezető utat teljesen tönkretette. Emiatt a telep csaknem megközelíthetetlen volt. A Nagypatak a völgyzáró gátat is megrongálta. - Radu Vasile miniszterelnök júl. 12-én válságtanácskozást tartott a védelmi és a belügyminisztérium képviselőivel. A völgyzárógát térségét még júl. 13-án sem lehetett szárazföldön megközelíteni. Az eddig jelentések 13, illetve 15 halottról szólnak, de egyelőre azt sem tudják pontosan, hogy hány embert temethetett el a leszakadt domboldal. A hadsereg helikopterei 21 sebesültet szállítottak hétfőn a közeli kórházba. - A szakértők már több mint tíz éve figyelmeztettek a földcsuszamlás veszélyére. A gátat építő vállalat vezetése azonban titokban tartotta ezeket a vészjelzéseket, írta az Evenimentul Zilei napilap. /Több emberéletet kioltó tragédia a Retyezátban. A Nagypatak völgyét elzáró gát biztonsága is kétséges. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az áradások következtében július 1-je óta harminckét ember vesztette életét az országban - közölte júl. 13-án Bukarestben a környezetvédelmi minisztériumi szóvivő. Eddig 58 házat rombolt le a víz, 1230 ház megrongálódott és több mint 4 ezer hektár mezőgazdasági terület került víz alá július eleje óta. Az esőzések több kilométernyi úttestet és vasútvonalat tettek járhatatlanná. /Az árvíz is ölt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 14./
1999. július 15.
A július 1-13. közötti időszakban pusztító áradások, viharok, záporesők közel nyolcvan helységet érintettek, 17 személy halálát okozták - jelentette júl. 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium illetékes bizottsága. Közel 1500 ház rongálódott meg, ebből 68 teljes mértékben károsodott, 5700 hektárnyi mezőgazdasági területet és szinte száz kilométernyi megyei és községi utat károsított az áradás. A legsúlyosabban érintettek a Mehedinti, Fehér, Arad, Bihar, Kolozs, Hunyad és Suceava megyei települések. - Kolozs megyében az utóbbi napok áradásai 15 helységet érintettek, és egy személy halálát okozták. 218 lakóházat rongált meg a víz, ebből egyet teljesen tönkretett. A községi utak megrongálódása miatt 81 család szigetelődött el. Kolozsváron az áradás 50 lakóházba és 55 gazdaságba hatolt be. /Viharkárok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
1999. július 19.
Tizenheten haltak meg és majd ezerhatszázan váltak hajléktalanná az elmúlt nyolc napban az Erdély egyes részeit és az ország nyugati és délnyugati településeit sújtó árvíz következtében - közölte a kormány. Egy héttel ezelőtt a környezetvédelmi minisztérium azt jelentette, hogy a július eleji áradásokban harmincan vesztették életüket. Az árvíz miatt hat napja a külvilágtól teljesen elzárt erdélyi településeken több esetben fordultak komolyabb bélbetegségre utaló tünetekkel orvoshoz, a hatóságok pedig felhívták a lakosság figyelmét: ne fogyasszanak csapvizet. A kormány adatai szerint az elmúlt nyolc napban száznegyvennyolc településen mintegy négyezer lakást rombolt le az ár, továbbá negyvenezer hektárnyi szántóterület és 53 híd vált az árvíz pusztító erejének martalékává. /17 halálos áldozata van az árvíznek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19/
2000. február 15.
Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter febr. 14-én a tárca szakembereivel Romániába érkezett, hogy a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről személyesen tájékozódjon. Felkereste a ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul Vállalatot, valamint a Szamos romániai és magyar szakasza menti területeket. Pepó szerint a román fél együttműködési készségét mutatja a román külügyminiszter febr. 13-i nyilatkozata, miszerint Románia vállalja az állami felelősséget a magyar területeken keletkezett károkért. Ezzel egy időben Petre Roman Brüsszelben kijelentette: Románia kész magyarázattal szolgálni az Európai Uniónak a súlyos nagybányai környezetszennyezési balesetről, ha ezt kérik tőle. A ciánszennyezéssel vádolt ausztráliai Esmeralda Exploration cég febr. 14-én ismét tagadta felelősségét, és kérdésessé tette, hogy vajon tényleg a cián okozta-e a pusztulást. Miért nincs jelentés halpusztulásról Romániában, a gát közeléből? - kérdezte a cég szóvivője. /Pepó a ciánszennyezés levonulása utáni helyzetről tájékozódott Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./ Románia nem fog kártérítést fizetni sem Magyarországnak, sem Jugoszláviának a ciánszennyezés következtében keletkezett károkért - jelentette ki Gabriel Dumitrascu, a román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi minisztérium környezetellenőrzési hivatalának vezérigazgatója. Kijelentette, hogy a környezeti kárt okozó nagybányai Aurul társaság az egyedüli felelős minden következményért. Emlékeztetett arra, hogy Románia mind Magyarországgal, mind Jugoszláviával kétoldalú megállapodásokat kötött a határ menti vizekről. Ezek a szerződések nem kötelezik kártérítés fizetésére Romániát környezetszennyezés esetén. /Ciánszennyezés. Románia nem fog kártérítést fizetni? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./
2000. március 17.
Márc. 16-án a román környezetvédelmi tárca cáfolta, hogy márc. 15-én újabb baleset történt volna a borsabányai bányaüzem nováci derítőjénél. A minisztérium szerint a Vasér-patak, a Visó és a Tisza folyó vizének nagyfokú zavarosságát az okozza, hogy a március 10-i gátszakadás miatt szabadba jutott és a parton maradt meddőből került újabb adag a folyókba. Márc. 15-én közölték, hogy mintegy 150 köbméter fémércmaradványokat tartalmazó víz jutott ki a nováci derítőből. Mindez akkor történt, amikor Gila Altmann német környezetvédelmi miniszterhelyettes és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter éppen a helyszínen tartózkodott. Gila Altmann azonban cáfolta az újabb baleset hírét. A német politikus asszonynak nem sikerült meggyőznie Wallstromot, mert az EU-biztos tegnap kemény hangú levélben kért részletes jelentést Tomescutól az újabb incidensről. Egy ilyen baleset komolyan megkérdőjelezi Románia környezetvédelmi elkötelezettségeit - írta. George Lazea, a környezetvédelmi minisztérium főtitkára közölte: a román fél levelet küldött a magyar környezetvédelmi minisztériumnak, s ebben a levélben a román illetékesek "értetlenségüket" fogalmazzák meg amiatt, hogy a magyar fél "egy harmadik környezetszennyezésről beszél". Arra a felvetésre, miszerint a "harmadik gátszakadás" híre nem Magyarországról származik, azt a francia hírügynökség jelentette a borsabányai üzem igazgatójára hivatkozva, s ugyanerről számolt be a Mediafax is, Lazea azt válaszolta: a helyszínen járt román tudósítók beszámolói sokszor pontatlanok. Romica Tomescu környezetvédelmi miniszter sűrű programja miatt nehezen tudna most azonnal találkozni magyar kollégájával, Pepó Pállal, de román részről remélik, hogy a hamarosan Hágában sorra kerülő nemzetközi vízügyi tanácskozáson lehetőség lesz a két miniszter kétoldalú megbeszéléseire is - közölte továbbá Lazea. Mint ismeretes, a harmadik gátszakadás hírére Pepó sürgős találkozót kért román kollégájától. /Cáfol a miniszter: Nem volt harmadik gátszakadás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./
2000. március 21.
A Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a cianid-szennyezés miatt 1,7-1,8 milliárd forintra becsülhető a Szamosban és a Tiszában elpusztult halak értéke. Az 1.241 tonnányi elhullott hal becsült értéke 874 millió forint, s a ritka, védett halfajok eszmei értéke további csaknem 900 millió forint. A minisztérium 750 millió forintot különített el a két folyó természeti értékeinek revitalizációjára. /Felbecsülték a ciánszennyeződés okozta kárt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./
2000. március 23.
Katona Kálmán magyar közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Hágában, a Vízügyi Világfórumon ismertette a magyar álláspontot a Tiszát ért szennyeződésekről. A fórumon jelen volt Romica Tomescu, Románia környezetvédelmi minisztere, aki elismerte, hogy szükség van a helyzet felmérésére, és együttműködést ígért a helyzet tisztázására. - A román illetékesek korábban arra hivatkoztak, nincs bizonyíték arra, hogy a tiszai halpusztulást a cián okozta volna. A román sajtó beszámolt arról, hogy a magyar környezetvédelmi minisztérium szerint a Tiszát ért ciánszennyezés a folyó élővilágában mintegy 6,5 millió dollár nagyságú kárt okozott. /Magyar-román miniszteri tárgyalás a Tiszáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
2000. április 4.
Ápr. 3-án Budapesten tárgyalt a magyar, a román, a szlovák és az ukrán környezetvédelmi miniszter. A megbeszélés témája az elmúlt időszakban történt vízszennyezések okozta környezeti károk felbecslése, a helyreállítás, a megelőzés kérdése, továbbá a veszélyes tevékenységek engedélyezését és ellenőrzését szabályozó törvények, technológiai előírások szigorítása. Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román tárcavezető közösen terjesztette elő az uniós követelményrendszerről, a társult országok szerepvállalásáról szóló tájékoztatót. A két szaktárca irányítói közös programokhoz kívánnak pénzt kérni a nemzetközi szervezetektől, elsősorban az Európai Uniótól. Romica Tomescu, a bukaresti Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium vezetője arra kérte kollégáit, hogy "a károk felbecsülésében tanúsítsanak megértést, és kerüljék el a túlzásokat". A miniszterek tanácskozásával egy időben a magyar fővárosban zajlott a Környezeti katasztrófák Közép- és Kelet-Európában című nemzetközi konferencia. A tiszai cianidszennyezést vizsgáló EU-munkabizottság elnöke, Philip Weller itt mondta el, hogy a testület jelentése ajánlásokat fog megfogalmazni az EU Bizottsága, a civil szervezetek, valamint az érintett országok számára, hogy mit tehetnek a környezeti balesetek megelőzése, illetve a keletkezett károk enyhítése érdekében. Geoff Evans, az Ausztrál Bányászati Kutatóintézet munkatársa szerint egységes, szigorúbb nemzetközi bányászati kódexet kellene létrehozni, amely nagyobb felelősségvállalásra kényszerítené a károkozó társaságokat. /Közös környezetvédelmi gondok. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 4./
2000. július 14.
Gönczy János, a Tisza-Szamos kormánybiztosi iroda vezetője jún. 13-án Nagybányára érkezett, hogy magyar bányászati-környezetvédelmi szakemberekkel együtt a helyszínen tájékozódjon a Tisza tavaszi ciánszennyezését előidéző Aurul ausztrál-román vegyesvállalat jelenlegi működési feltételeiről. A magyar kormánybiztost Ion Pop, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetője, az Aurul vállalat ausztrál vezérigazgatója és a helyi vízügyi és környezetvédelmi hatóságok felelős munkatársai fogadták. Gönczy János nem találta megnyugtatónak amit a telephelyen látott, és újabb tájékozódó látogatás engedélyezését kérte. Ezt a román fél elvben nem ellenezte. /Gönczy János Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
2000. november 11.
A magyar és a román környezetvédelmi minisztérium közösen kér az Európai Uniótól 10 millió dollár támogatást ahhoz, hogy a Felső-Szamos és a Tisza vízgyűjtő területén lévő nyolc romániai vállalatnál környezetvédelmi beruházásokat hajtsanak végre. A gyorssegély ötletét magyar részről vetették fel az Európai Unió környezetvédelmi biztosának, aki fogékonynak mutatkozott az elképzelésre. Ezt követően nov. 9-én Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa Kolozsvárott találkozott Liliana Marával, a román környezetvédelmi minisztérium vezérigazgatójával. A két környezetvédelmi illetékes megfogalmazta a közös javaslat tervezetét, amely a két környezetvédelmi miniszter aláírásával jut majd el az Európai Unióhoz. A közös javaslatban a magyar és a román fél egyetértett abban, hogy a nyolc romániai ipari létesítmény: egy kolozsvári vállalat, a nagybányai Aurul társaság és a Remin állami bányavállalat hat cége jelenti ebben a térségben a legnagyobb környezetvédelmi veszélyt. /Közös magyar-román segítségkérés az EU-tól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2001. január 18.
Nem kapott még választ Gönczy János Tisza-Szamos kormánybiztos a román kormánytól arra a kezdeményezésre, hogy közösen forduljanak az Európai Unióhoz a Tisza vízgyűjtő területén lévő, szennyező létesítmények biztonságossá tétele érdekében. Az MTI érdeklődésére a román környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályának vezetője, Lucia Ceuca szerdán azt mondta, hogy nincs információja az esetleges fejleményekről. Gönczy János a múlt évben többfordulós tárgyalást tartott a korábbi román kormány környezetvédelmi miniszterével. Megállapodtak arról, hogy közösen írnak levelet az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosához a szakmai és anyagi támogatás érdekében. A tervek szerint a levél átadására a múlt év december 15-én került volna sor. A levelet végül a romániai kormányváltás miatt csak Gönczy János írta alá, s így adta át az uniós főbiztosnak. A szomszédos országok együttes munkával a múlt évben készítették el a Tisza vízgyűjtő területén lévő potenciális szennyező források térképét. Megállapodtak arról, hogy a legnagyobb kockázatú létesítmények román területen találhatók, s elsőként ezeket kellene biztonságossá tenni. A román partner nyolc létesítménynél javasolta a munkák megkezdését. Az előzetes becslések szerint a feltételek javítása ezeknél a szennyező forrásoknál körülbelül 10 millió dollár ráfordítást igényelne. - Magyarország 29,3 milliárd forintra készül perelni a tavaly februári tiszai ciánszennyezést okozó Aurul bánya tulajdonosait. Gönczy Jánosnak komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar fél ezt a pénzt megkapja-e, s erre nem is vár. /A közös fellépés elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./
2001. február 17.
A Környezetvédelmi Minisztérium febr. 15-én bejelentette, hogy egy krajovai vegyiüzemből nagy mennyiségű, ammóniumot tartalmazó mérgezőanyag került a város melletti Zsilbe, amelynek vizében a megengedhető szintnél tízszerte magasabb ammóniumot mértek. A környékbeliek - halászok, parasztok - a nagy mennyiségű döglött hal látványától felbuzdulva, az eddigi hasonló mérgezéses balesetek következményeivel mit sem törődve, gyűjtötték, szállították, fogyasztották és árusították a tetemeket, a helyi hatóságok tiltásának ellenére. /Ammóniummal szennyeződött a Zsil vize, a döglött halak most is kelendőek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./
2001. február 21.
Vasile Soporan Kolozs megyei és Ioan Rus Fehér megyei prefektusok, valamint Ioan Jelev környezetvédelmi minisztériumi államtitkár részvételével tárgyaltak febr. 20-án Tordán az Aranyos folyón történt környezetszennyezésről. A verespataki, zalatnai és aranyosbányai bányavállalatok képviselője kijelentette, az Aranyos nehézfémekkel való szennyezése ellen 2002-ig nincs ellenszerük, akkorra várható ugyanis, hogy korszerű berendezéseket vásárolnak a bányakitermelés számára. Ioan Rus prefektus a szennyező vállalatok bezárását nem tartotta reális megoldásnak, mivel az intézkedés munkanélküliséget váltana ki. Rus modern, környezetbarát berendezések felszerelése mellett kardoskodott. /Tóbiás Zoltán: Környezetvédelmi kerekasztal Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/
2001. május 10.
Dr. Lányi Szabolcs vegyészmérnök, egyetemi tanár /sz. Görgényszentimre, 1946/ 1968-ban szerzett vegyészmérnöki diplomát a Bukaresti Műszaki Egyetem (BME) vegyészmérnöki karán. Mint évfolyamelsőt, még abban az évben kinevezték tanársegédnek. 1989-ben hat hónapig tartó politikai rendőrségi kivizsgálás után eltiltották az oktatói munkától. 1989-ben aktívan részt vett a forradalmi megmozdulásokban, egy ideig a jilavai börtön lakója volt. 1990-től folytatta oktatói munkáját a BME-n. 1996-2000 között több kormányzati tisztséget viselt: főtanácsos volt a környezetvédelmi minisztériumban, egy évig az ipari és kereskedelmi minisztérium államtitkára volt, majd 1998-tól a Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Országos Ügynökség elnöki tisztségét töltötte be. Nemrégiben pályázat révén nyerte el az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) dékáni tisztségét. Úgy látja, hogy neves szakembereket kell idecsábítani az országból és külföldről, akik helyi fiatal szakemberekből nevelnek oktatókat, kutatókat. Lányi reméli, hogy az új helyszínen kezdődhet a tanév. /A szellemet kell idecsalogatnunk. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja az újabb kihívásokról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./
2001. július 9.
Néhány nap leforgása alatt kétszer is jelentős mértékű nehézfémmel szennyeződött az Aranyos folyó, közölte júl. 7-én a Mediafax hírügynökség. Hasonló, akkor komoly halpusztulással járó szennyezés történt idén februárban és áprilisban. A környezetvédelmi minisztérium mostanáig csak annak megállapításáig jutott, hogy legalább 30 milliárd lejre lenne szükség sürgős környezetvédelmi beruházásokhoz az elavult technikával működő bányavállalatoknál. /Újabb nehézfém-szennyezés az Aranyoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2002. május 20.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere bemutatott egy jegyzőkönyvet, mely szerint az RMDSZ-es tisztségviselők /Bunta Levente a Megyei Tanács alelnöke, Péter Pál alpolgármester és Ladányi László tanácsos/ azon fáradoztak, hogy a cekendi helyett csíkszeredai érdekeltségű regionális szeméttározó létesítésének támogatására beszéljék rá a dán kormány Székelyudvarhelyre látogató küldöttségének tagjait. A dán környezetvédelmi minisztérium küldöttségének nevében válaszként Niels Erik House és Daniela Cancescu romániai programvezető közölték, hogy az elkezdett projekt befejezését tartják elfogadhatónak, s ez az egyetlen járható út, mert az új dán kormánypolitika nem támogatja semmiféle kelet- és közép-európai új program finanszírozását. Ladányi László RMDSZ-tanácsos cáfolta, hogy a beruházás "átjátszását" akarták volna. Szerinte csak magánjellegű beszélgetésről van szó. /Fülöp D. Dénes: Ladányiék nem kívánták a beruházás "átjátszását". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 20./
2002. augusztus 15.
A verespataki aranybánya-beruházás kapcsán a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) felvette a kapcsolatot az illetékes román hatósággal - derült ki Kemény Attilának, a KvVM közigazgatási államtitkárának a Magyar Természetvédők Szövetségéhez (MTVSZ) intézett válaszleveléből. Az MTVSZ 21 civil szervezettel karöltve július végén nyílt levélben kérte az államtitkárt, hogy a román környezetvédelmi minisztériumnál kezdeményezze környezeti hatástanulmány elkészíttetését a bányaberuházást finanszírozó cég részéről, ugyanis a tervezett létesítmény környezeti kockázatot jelent Magyarország számára. Kemény Attila levele szerint az előzetes válaszban a román hatóság tudatja, hogy adatok híján a tervezett tevékenységre, annak engedélyeztetésére, a technológiára és a környezeti hatásvizsgálati eljárás jelenlegi szakaszára vonatkozóan nem tud érdemi választ adni. Ugyanakkor a román minisztérium hangsúlyozza, hogy a leendő hatástanulmányban olyan intézkedéseket javasolnak majd, amelyek végrehajtásával nem lépnek fel határon átterjedő hatások. /Verespataki aranybánya: magyar-román kapcsolat-felvétel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2004. március 9.
Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2004. március 9.
Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
2005. január 19.
További négy államtitkár személyéről döntött január 18-án Bukarestben az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az Operatív Tanács a következő személyeket javasolja államtitkári tisztségekbe: Demeter Attilát az Ipari- és Szolgáltatásügyi Minisztériumba; Korodi Attilát a Környezetvédelmi Minisztériumba, Kötő Józsefet a Nevelésügyi- és Kutatási Minisztériumba, Székely Ervint pedig az Igazságügyi Minisztériumba. /Újabb RMDSZ-es államtitkárjelöltek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
2005. január 21.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Monica Macovei igazságügy-miniszter beváltotta ígéretét, miszerint az államtitkárokat nem politikai, hanem csakis szakmai kritériumok alapján nevezik ki. A január 20-án tartott kormányülésen a miniszterelnök az igazságügyi tárca vezetőjének javaslatára Kibédi Katalin 48 éves jogászt, a szatmárnémeti törvényszékhez tartozó ügyészség volt főügyészét nevezte ki az RMDSZ számára fenntartott államtitkári tisztségre, holott erre a funkcióra a szövetség Székely Ervin volt Bihar megyei képviselőt javasolta. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: a szövetséget meglepetésként érte Kibédi Katalin kinevezése. Tariceanu kormányfő ugyanakkor elfogadta az RMDSZ jelöltjét az egyik kormányfőtitkársági vezető tisztségre, erre a szövetség a nagyváradi Cseke Attila Zoltánt javasolta, továbbá kinevezett még három RMDSZ-es államtitkárt: Demeter Attilát a gazdasági és kereskedelmi minisztériumba, Korodi Attilát a környezetvédelmi minisztériumba és Niculescu Tónit a külügybe. /Államtitkárságok – a koalíció szakítópróbája? Megvétózta az RMDSZ jelöltjét az igazságügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./ A 48 éves Kibédi Katalin Szatmár Megyei Ügyészség főügyészeként dolgozott, és nem RMDSZ-tag. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./
2005. január 28.
Korodi Attila a Környezetvédelmi Minisztérium integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkáraként első sajtótájékoztatóját tartotta január 27-én Csíkszeredában. Az RMDSZ-es politikus új beosztásáról, felelősségeiről számolt be a sajtó képviselőinek. Szükségesnek látja, hogy minél több információhoz férjenek hozzá a helyi vezetők, hiszen éppen az információ hiány jelentette eddig a legnagyobb gondot. Feladatai közé tartozik a környezetvédelmi tálcán belül az ISPA, a SAPARD, a SAMTID valamint a PHARE források koordinálása. /(Daczó Dénes): Államtitkári bemutatkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
2005. február 3.
Korodi Attilát /sz. Csíkszereda, 1977. jún. 23./ – nemrég nevezték ki a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkárává. Korodi a bukaresti Műszaki Egyetemen végzett, gazdasági mérnök szakon diplomázott német nyelven. 2003-ban mesterfokozatot szerzett a Politika és Közigazgatás-tudományi Intézetben. 2003-tól a magyarországi ÁPV Rt. romániai képviselője, 2004-től Hargita megyei önkormányzati képviselő volt. Elmondta, hogy államtitkárként a külkapcsolatokért, az integrációs kérdésekért, valamint az uniós pénzek felhasználásáért felel a tárcánál. További feladat, hogy ki kell alakítani az önkormányzati vezetőkben azt a készséget, hogy összefogjanak más településekkel a szemétgazdálkodás és a vízgazdálkodás területén megvalósítandó nagy beruházások kivitelezése érdekében. Hargita megyében is azt tapasztalta, hogy a kisebb önkormányzatok vezetőiben nincs meg az együttműködésre való hajlam. /Sarány István: Már csak dolgozni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 3.
Korodi Attilát /sz. Csíkszereda, 1977. jún. 23./ – nemrég nevezték ki a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkárává. Korodi a bukaresti Műszaki Egyetemen végzett, gazdasági mérnök szakon diplomázott német nyelven. 2003-ban mesterfokozatot szerzett a Politika és Közigazgatás-tudományi Intézetben. 2003-tól a magyarországi ÁPV Rt. romániai képviselője, 2004-től Hargita megyei önkormányzati képviselő volt. Elmondta, hogy államtitkárként a külkapcsolatokért, az integrációs kérdésekért, valamint az uniós pénzek felhasználásáért felel a tárcánál. További feladat, hogy ki kell alakítani az önkormányzati vezetőkben azt a készséget, hogy összefogjanak más településekkel a szemétgazdálkodás és a vízgazdálkodás területén megvalósítandó nagy beruházások kivitelezése érdekében. Hargita megyében is azt tapasztalta, hogy a kisebb önkormányzatok vezetőiben nincs meg az együttműködésre való hajlam. /Sarány István: Már csak dolgozni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 8.
Idén valószínűleg nem születik még döntés a verespataki bányaberuházással kapcsolatban – jelentette ki Korodi Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. A politikus szerint Magyarország akár saját területén tartandó közvita szervezését is kérheti, emellett a magyar kormány a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató kidolgozásában is részt vehet. Magyarországon felháborodást keltett, hogy a már megszűnt nagybányai Aurul Bányatársaság jogutód cége, a Transgold Vállalat nem ismeri el jogelődjének felelősségét az öt évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófában. Az ausztrál–román cég képviselői szerint a Tisza élővilágát ért súlyos károkat nem a volt bányatársaság cianidja okozta, hanem a magyar fél hozzá nem értése. /Borbély Tamás: Idén nem kap zöld utat a verespataki bányaterv. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
